Hőszivattyú vagy gázkazán? Amit a fűtésszámla előtt érdemes végiggondolni
A hőszivattyú körül sok a leegyszerűsítés – az egyik oldalon a „négyszer olcsóbb", a másikon a „csak új házba jó". A valóság ennél árnyaltabb, és néhány konkrét adaton múlik, amit a saját házadról tudni kell.
Mit jelent valójában a hatásfok?
A gázkazán a legjobb esetben is „csak" a benne elégetett gáz energiájának nagy részét adja át a fűtésnek – egy jó kondenzációs kazán 90–95%-ot. Ennél többet fizikailag nem tud, mert csak alakítja az energiát.
A hőszivattyú viszont nem alakít, hanem szállít: a külső levegőből vesz fel hőt, és azt viszi be a házba. Ezért lehet a hatékonysága 100% fölött. A levegő-víz hőszivattyúk 1 kW árammal jellemzően 4–5 kW fűtési energiát állítanak elő – de ez a szám nem állandó.
Mitől függ, hogy tényleg 4–5-szörös lesz-e
- A külső hőmérséklet. Minél hidegebb van, annál kevesebb hőt lehet kinyerni a levegőből. A gyártói SCOP-érték egy egész fűtési szezon átlagára vonatkozik, nem a leghidegebb napra.
- Az előremenő vízhőmérséklet. Ez a legfontosabb tényező, és sokan átugorják. Padlófűtésnél 35 °C is elég, régi radiátoroknál viszont 55–65 °C kell – és minden fok, amivel feljebb kell menni, rontja a hatékonyságot. Ugyanaz a gép ugyanabban a házban jóval rosszabbul teljesít 65 °C-on, mint 35-ön.
- A ház hőigénye. Egy szigeteletlen ház sokkal több hőt kíván, és a hőszivattyú épp ott dolgozik rosszul, ahol sokat és melegen kell adnia.
Mikor egyértelmű a hőszivattyú
Új vagy felújított háznál, padlófűtéssel vagy fan-coillal, ahol alacsony előremenő hőmérséklet is elég. Ilyenkor a rendszer a legjobb tartományában üzemel egész évben. Ide jön még két dolog, ami sokat javít a képen: a berendezés hűteni is tud nyáron, és a hőszivattyúra H-tarifa igényelhető az áramszolgáltatótól, ami tovább csökkenti a fűtési költséget.
Mikor érdemes még gondolkodni
Régi, szigeteletlen háznál, ahol csak nagy méretű, magas hőmérsékletű radiátorok vannak, a hőszivattyú működni fog, de a megtakarítás jóval szerényebb – és a beruházás megtérülése kitolódik. Ilyenkor gyakran az a jó sorrend, hogy először a hőveszteséget csökkentjük (szigetelés, nyílászáró), és utána váltunk fűtésrendszert. Fordítva drágább.
Van köztes út is: a mai készülékek jelentős része 65 °C, sőt 75 °C előremenő vizet is elő tud állítani, így meglévő radiátoros rendszerbe is beépíthető. A kérdés ilyenkor nem az, hogy „működik-e", hanem hogy a magasabb vízhőmérséklet mellett mennyi marad a megtakarításból.
És ami a számoláson kívül esik
A hőszivattyúnál nincs égéstermék, nincs kéményseprő, nincs gázszivárgás-kockázat, és nem kell külön berendezés a nyári hűtéshez. Cserébe van egy kültéri egység, aminek helyet és megfelelő légáramlást kell biztosítani – erről külön írtunk.
Ha konkrétan a te házadra vagy kíváncsi, kérj ingyenes felmérést: a helyszínen az látszik meg, ami a katalógusból nem – a meglévő rendszer, a radiátorok mérete és a reális előremenő hőmérséklet.
